A mesélő neve: Pécsi Zoltán „Zola”
Rendszer: Bounty Hunter
Játékosok száma: 5 fő
Helyszín: 10 Minutes Bistro
Valamit már az elején tisztáznunk kell:
A Bounty Hunter egy olyan szerepjáték rendszer, ami nem használ kockát, sem más véletlen tényezőket bevezető eszközt (kártyapakli, érmefeldobás, kő-papír-olló, stb. – semmi ilyesmi).
Abban jó eséllyel mindenki egyetért, hogy valamiféle bizonytalanságra szükségünk van, hogy legyen feszültség, izgalom a játékunkban. Valahogyan választ kell adnunk a kérdésre, hogy adott karakter éppen sikeres-e egy feladatban, és kell valami, ami miatt nem lehet mindig igen a válasz erre a kérdésre.
Ebben a rendszerben ez valahogy így jelenik meg:
– a karakterek rendelkeznek képzettségekkel (skill) és akciópontokkal (AP)
– ha egy karakter szeretne tenni valamit, aminek komoly tétje van és/vagy nyomás alatt teszi – tehát amikor általában elgurítunk valamiféle poliédert számozott oldalakkal, és megnézzük melyik szám van felül – rendelkeznie kell megfelelő skillel és AP-t kell költenie
– ha van rá skillje és költ AP-t, sikerrel jár, ha nem, akkor nem
– fontos: ugyanez igaz a nem-játékos karakterekre (NPC) is
– az AP az egyetlen erőforrás a játékban, tehát az életerőt is ebben mérjük – a sebzés is az AP-ból vonódik le
– ha 0 AP-n vagy és sérülsz – ki vagy ütve
– ha ki vagy ütve és sérülsz – game over
– ja, és harcban (ill. bármilyen drámainak mondható helyzetben) nincs “metázás” – amikor a mesélő megkérdezi, mit tesz a karaktered, 5 másodperced van válaszolni, ha te hezitálsz, akkor az adott körben a karaktered is.
Persze ez nem a szabályismertetés helye, de ebben az esetben nem ártott pár szót szólni róla, tehát ennél azért több szabály van, de összességében is kimondottan rules-light vizeken evezünk.
Setting röviden: csillagközi fejvadászat egy retro-futurisztikus világban (ha esetleg ismered a rendszert: nem a Huntari Region settinget fogjuk használni).
Szóval gyere, és próbáld ki velem – igen, én is először játszom – a Bounty Huntert, ha:
– kezdő vagy és szeretnéd egy nagyon-nagyon egyszerű rendszerrel kipróbálni a szerepjátékot
– rutinos vagy, de felkeltette az érdeklődésedet a dolog
– túl sokszor b@*#ta már fel az agyad, hogy pont a legjobb terv végrehajtásának sorsdöntő pillanatában dobtad ki a „nategyet”
– az űrcowboyok szerinted is túl menők ahhoz, hogy ezt kihagyd
– betelt az összes többi asztal, de szeretnél jönni Szférákra
– nincs jobb programod szombatra
Na, de hogy tényleges hangulatkeltő is legyen:
– Arra azért nem számítottam, hogy ilyen kemény lesz – mondta Golan, miközben a fedezékül szolgáló masszív vasbeton elem mögé visszahúzódva újratöltötte AR80-asát.
– Miért, azt gondoltad, önként velünk jön, ha szépen kérjük?! – szúrta oda Adria, és kibiztosított egy EMP gránátot.
– Nem emlékszem, hogy akár egyszer is megpróbáltuk volna szépen megkérni.
Adria megvonta a vállát és anélkül, hogy akár a fejét is kidugta volna a fedezék mögül, lazán elhajította a gránátot egy általa helyesnek vélt irányba.
– Azért egy Juggernaut osztályú tankot szerintem joggal érzek túlzásnak – folytatta Golan – nem kellene közelebb csalnunk a hajóhoz és annak a fegyvereit bevetni ellene?
– Az EMP-vel elég időt nyerünk, hogy visszaérjünk.
– Amúgy Shipwreck meg hova a fenébe tűnt?
– Négy, három, kettő, egy…
Tompa puffanás, még egy másodperc és az eddig folyamatosan jelenlévő zakatoló motorzaj elhal.
– Futás! Amúgy abban a jobboldali még félig-meddig álló épületben rejtőzik, próbálja zavarni a tank szenzorait.
– Legalább addig sincs útban…
– Mivel lőjünk rá?
– Shipwreckre? Mindegy, bármivel csak ne kelljen tovább elviselnem, hogy állandóan azt a szar zenét hallgatja…
– Hülye…
– A RAN ágyú szerintem átviszi a páncélját, de ha nem, még mindig ráereszthetünk egy torpedót… akkor persze a célzás manuális korrekciót fog igényelni a gravitáció miatt, a célzó programot 0G-re írták.
– Úgy mondod, mintha értenél hozzá.
– Igaz, baszki, ez Shipwreck asztala… akkor marad a RAN. De lassan nyílik ez a rohadt ajtó!
– Mindegy, még van időnk, kb. mostanra bootol újra a tank vezérlése.
– Akkor szólhattál volna, hogy ne szaladjunk ennyire… áh, de szúr az oldalam.
– Elpuhultál, mióta kiléptél az Atlas egységből.
– Muszáj volt, a kaja még Koni főztjénél is szarabb volt, nem bírtam.
– Szenzorok, fegyverrendszer aktív. Jobb lenne ha te is aktivizálnád magad! – Adria már a vezérlőpulton lévő kapcsolókkal babrál, végül határozott mozdulattal koppanásig tol egy potmétert a sok közül – Meghajtók energiája átirányítva a RAN ágyú rendszerre, adj neki, Cowboy!
– Yeehaw! Ugye nem élve kell bevinnünk?
GM: Adriától kérek egy AP levonást Engineering-re, Golantól egyet Mounted weapons-re…