2001.szeptember 11. – a terrortámadás immáron előkészítve – az elíziumok, és audienciák, talán sosem vonzottak ennyi vért, és tekintete – mindenki aki hátat fordított a gonosz intellektuális mesterkedéseinek, pusztán ösztöneiben, megérezéseiben keresvén menedéket – szembe nézett az őrülettel – míg a halandók talán sosem aludtak ilyen nyugodtan szánalmas, ám matuzsálemi időnek betudható számításuk alatt. A szem vérbe fordult, és forog tovább az idő kereke, talán nem hordja tovább a termeket, a tremerek sötét kápolnáit, és a vértestvérek ügyködéseinek árnyait.

A káinták intrikus természete most is megmutatkozik, Arlington város hercege szomorú tényt közöl – le kell mondania tisztségéről – mert a Sabbath erőivel való egyezkedés végül kétes eredményt hozott: Egy ősöreg Setita, akinek már nem, hogy a halandó, de a vámpír vér is megfekszi a gyomrát, pont az ő szöveteiben keringő vitaere áhítozik, és felkészült rá, hogy a világot tűzbe, a virágot vérbe burkolva elfogyassza a lelkét. Amansuszesz – számtalan játék nyertese és ura, feláldozza fügétlenségét és titokzatos álcája mibenlétét, ha a város elárulja urát, és egyszerű túszként kezelik. Ha rendelkezésére bocsátják megkíméli az objektumot – csak csekély halandó áldozatot, és rakományt kér a kielégülésért, mikor talán utoljára elragadja a vér eksztázisa.

Ki bírta rá a herceget erre a döntésre? A teremerek védelmi mágiái kényszerítik, a célpontok kapcsán, magasabb, ősibb alkuk? Hogy reagálnak majd a gyehena eljövetelére a káinták? Vajon kitör a káosz, vagy gyehena, és az utolsó éjszaka gyertyáinak megnyújtásával – a klánok és kotériák mint egy olajozott gépezet fognak működni, a hőn áhított hatalomért versengve – vagy blöffölnek és megvédik hercegüket aki csak a maszkabál gyakorlásából szeretne egy újabb leckét biztosítani a számukra.

Mi és ki Amanszuszesz, aki beválássá szerint egyszemélyes Sabbath ostromra készül? Az ősi gonosz eljövetele, amiről a sugalmazott dalok és írások szólnak? És mit tehetnek ellene, az alacsonyabb származású káinták, akiket a herceg még csak egy pillantásra sem méltat.

–

Nakia: finoman az óvilág térségei felé emeli a kezét, és újával körözz felette, mintha csak ingázna. Előző életemben, itt uralkodtam, jóban mondva gabonát hintettem a rómaiknak -de akkoriban nem csak sáskajárás, és csapások keserítették létünket – voltak akiknek elfogadták áldozatát, akár a bibliai káninak – persze a szerencse forgandó. Itt ha egy fáraó véréből származol nem élsz soká, ez a Kánaán. Akkor meg kellett halnom, és most ezért vagyok vértestvér, egy közületek, mert így törlesztettek, Mi így fizetünk. Különben a lelkem visszatérne, ebbe a testbe, és ebbe a kényelmes korba, hogy gyakorolja hivatását és titkait – álmokkal kell beérnem helyette, álmokkal, amik nem a vérről szólnak.

–
Várom a karaktereket – nincs megkötés – maximum kor 1, de akkor legyen olvasnivalóm, és kérnék mondjuk karizma számú értéket (háttér, tulajdonság, dobáspár, helyismeret, befolyás stb.) megjelölni, amiből mindenképp szeretnétek jelenetet. (ha csak harci dolgokat szeretnél így kiemelni, hangsúlyozni akkor többet is).