A mesélő neve: Gyenes Attila és Hellner Balázs
Rendszer: Mage The Ascension revised
Játékosok száma:  12 fő
Helyszín: 10 Minutes Bistro

A nizsnij-novgorodi Állami Művészeti múzeumban Anasztázia Ivána Fenyenko hitetlenkedve pillantott a térképre. Régi térkép volt, már Napóleont is látta. Bár keresztül-kasul szelték a különböző mágikus rúnák és szigilek, ennek ellenére könnyedén kivehetőek voltak a cári Oroszország részletei. A térképen számtalan ragyogó fénypötty volt, de azokat Nasztyia nem is figyelte. Egyetlen fehér pöttyre koncentrált, Belső-Szibériában. Alig egy pillanattal korábban az ujjára fűzött kristály ingája olyan erővel koppant neki a térképnek, hogy az ezüst lánc elpattant, és a kristály hegyes csúcs a térképen keresztül a 18. századi rokkokó asztalba fúródott. Pontosan átszúrta a fehér pont közepét, és most a kristály haragos fénnyel izzott. Szinte hallani lehetett, ahogy, mint egy mogorva babuska dünnyög magában. „Normális vagy te csitri?! Hát ilyeneknek teszel ki korom ellenére?”

Nasztyia nem foglalkozott az öreg kristállyal, hanem sietve indult meg a Magister Scholaehoz. A szépen faragott tölgyfa ajtón egy kis réztábla hirdette csillogva a gazdája nevét: J. Sz. Afanov – Vezető Kurátor. Az adepta egy pillanatig tétován álldogált az ajtó előtt, majd benyított.

„Igen, Anuska?” kérdezte a Magiszter, anélkül, hogy felpillantott volna a Kijevi Ruszból származó kódexből, amit fehér kesztyűs kezében tartott nagyítóval vizsgált. Hangja közvetlen, már-már szinte barátságos volt, annak ellenére, hogy Nasztyia több súlyos botlást vétett. Hogy nem az Adeptus Maiornak jelentett, a protokoll durva megsértése volt. Az, hogy nem kopogott egyenesen rebellió.

„Jurij Szemjonovics… a Tabula Magicae…” kezdett bele.

„Mi a gond vele Anuska?” a Magiszter továbbra sem pillantott az adeptára.

„Kitépte a kristályt a kezemből… Nagyon erős Eredet hatás került a Szőttesbe…”

Jurij Szemjonovics hitetlenkedve pillantott rá, majd ültében felpattant. A nagyító a felbecsülhetetlen értékű kódexre hullott hangos koppanással.

Ketten siettek vissza a térképszobába. A kristály változatlanul az asztalba volt fúródva, miközben a fehér pont hevesen izzott alatta. Jurij Szemjonovics döbbenten gyújtott rá egy cigarettára és ösztönösen kinálta meg Nasztyiát. Az adepta hálásán elfogadta és együtt füstöltek a sok, több száz éves papíros között.

„Hol van ez?” kérdezte Afanov, de Nasztyia már eddigre egy aktuális térképett vett elő az országról. Annélkül, hogy törődött volna vele, meddig csúszik fel a szoknyája, letérdelt a földre és szétterítette a térképet. Gyakorlott szeme hamar megtalálta a helyet.

„Veligorod Magiszter” felelte.

„Van ott valami említésre méltó?” pillantott Jurij az adeptára, de ő csak megrázta a fejét.

„Nem, nem tudok róla… Jurij Szemjonovics ez… ez mit jelent?” Nasztyia hangjában tétova bizonytalanság és szorongás csengett.

„Nem tudom Anuska” jött a gondterhelt felelet. „Nem tudom. De egy dologban biztos vagyok, semmi jót. Értesíteni kell a Magiszter Mundit, sörgősen.”

A kaland Belső-Szibériában, fog játszódni, nem sokkal március 20.-a előtt. Az orosz Technokrácia pogromot folytat a Tradíciók ellen. Két tradíciós kabalt fogtok alkotni, akiknek a feladata a különös Eredet hatás kiderítése a városban. Ezt a feladatot a saját Tradíciótok egy-egy vezetőjétől vagy más befolyásos tagjától kapjátok. A játékhoz nem szükséges angol nyelvtudás, bár nem árt, ha van, emellett kezdő szerepjátékosoknak kihívás lehet. A kaland az Ébredés trilógia második része, de az első részhez csak lazán kapcsolódik, a részvételhez nem szükséges az előző játék ismerete.

Kép: Ankhakovi sztélé, Okunyev kultúra, Dél-Szibéria, I. e. 2000