Ezt hallottam egy ősi földről érkezett
vándortól: A sivatagban két óriás
láb áll, törzs nélkül. Mellette a kőfejet
homok lepi; de a vésett zsarnoki-más
hűvös parancsú, gúnyos ajka a tanú,
hogy jól olvasta szobrásza a szenvedélyt,
mely a holt anyagba vésve is eleven –
a kéz, mely gúnyolta, s a szív, mely által élt.
Ezek a szavak állnak a talapzaton:
„Királyok Királya, én, Ozymandias:
Lássátok művem, nagyságok, s jajongjatok!”
Több nem maradt itt. Kolosszális pusztulás,
kőroncs, és rajta túl a végtelen, a tar,
a messzeségbe nyúló homokpusztaság.

– Percy Shelley: Ozymandias

Háttér:
Oliver Jermyn és felsége, Agnes a közelmúltban tértek vissza egyiptomi nászútjukról, hogy megpihenjenek a család new englandi birtokán. Azonban a mézeshetek lejártával Agnest szörnyű víziók kísértik éjjelente. Álmában az ókori Théba utcáit járja, amik olyan élénken jelennek meg előtte, mintha nem is csak álomképek volnának. Sokkal inkább tűnnek emlékeknek egy másik életből.

Karakterek:
Lehetnek a család aggódó barátai – Oliver egykori bajtársai a frontról, vagy Agnes ismerősei művész körökből. Mivel Oliver minden követ megmozgat, így orvosok, médiumok, álomfejtők, és kuruzslók is megfordulnak a birtokon. A közös bennük, hogy mind azért érkeznek, hogy a családot megsegítsék.

A játék érinteni fog érzékeny témákat, így előzetesen egyeztetünk majd, hogy hol legyenek a határok ezek megjelenítésében.