Nap lassan ereszkedett le Yharnam városa felett. Hosszú árnyékokat vetett az utcákra. Egy idős férfi sétált a katedrális felé. Egyszerü fekete papiruhában volt. Város lakok siettek haza. Üzletek zártak be mára hogy holnap kinyissak újra. Miután elérte Katedrálist fölment a hosszú lépcsőn Amygdala szokrok figyelték a lépéseit. Bement a főkapun és elindult irodája felé. Más papok meg növendékek nyüzsögtek bent. Amikor meglátták mindannyian tisztelet teljesen meghajoltak neki. Készültek az esti misére. Egy oldal ajtó mögött egy lépcsőn fölsétált irodájába. Régen ez Vicar Amelia irodája volt de miután zűrzavaros időben eltünt ő vette át a helyét. Miután elfoglalta a helyét az íróasztalánál kopogtak az ajtaján.
-Igen?-kérdezte rekedtesen.
Egy fiatal növendék nyitott ajtót.
-Joseph atya. István keresi önt.-Mondta növendék.
Az atya csak bólintott és intett hogy engedje be. Egy magas kb 180-190 magas féfi bukkant fel ajtóban. Hosszú kopottas bőrkabátott viselt cilinderes kalapvolt rajta. Egy séta pálcát tartott a kezében. Meghaljolt az atya elött aztán helyet foglalt az iróasztal elötti székben.
-Hivatott atyám.
-Igen István. Azért hivattam önt mert lenne egy feladatom magának. Mint tudja Mensis iskola kb 30-40 éve teljesen elhagyatott de Micolash irataitt még mindig nem találták meg. Arra szeretném megkérni hohy szervezzen egy csapatott és keressék meg őket.
A másik csak bólintott.
-Ahigy kívánja atyám máris összeszedek egy csapatott és legkésöbb holnap elmegyünk oda.